A kistesó
Így neveztem el a következő szoknyát, mert készült hasonló elgondolás alapján egy ruha is.
A kedvenc anyagom ez a narancssárga. Üde, friss, nyárias szín, mégsem rikít messziről. Így egy darabját sem hagytam kárba veszni (söt, most jutott eszembe még egy ötlet a maradék ici-pici darabok felhasználására. Alig várom a reggelt, hogy az ötletmegvalósítás indulhasson).
Az indulás a szokásos: Ülök szemben az anyaggal és szugerálom, várom az ihletet. És az ihlet jön. Van az a ruha. Még egyre tuti nem elég az anyag, és amúgy is. Alkalmi ruhából nem kell sok, nem vagyok az a parti arc. Viszont egy szép nyári szoknya igen csak jól jön. Legyen!
Marad a fehér derékrész. Elő a hímzésmintákkal. A könyvben az első minták szögletesek. Nem, nekem valami lágyabb motívum kell egy lágyesésű szoknyához! Kerek formákra vágyom :-) Lapozok tovább és már majdnem elkeseredem, amikor is megakad a szemem az igazin. Annyira tuti, hogy ez díszíti majd a nagytesót is.
Derékrész kiszab, minta megrajzol. Hímzés start. A lelkesedés nagy és szerencsére türelmetlen vagyok, így minden szabad percemben hímzek. Szükséges is. Egy minta rész kihímzése körülbelül 1,5 óra. Gyors fejszámolás: sose lesz kész :-(
De győztem, és kész lett!
Íme:
Modell: Otti Bolglárka
A képeket készítette: Boross Zoltán