1. Ámor nyila:
2. Ha maradnál a képeslapoknál:
3. 100 dolog, amit szeretek Benned:
4. Kis üzeneteket írhatsz papír szivecskékre vagy tekercsekre is és szórd szét a lakás különböző részein!
+ 1: Legyen az egész nap különleges! Készíts reggelit, öleld meg gyakran a Párod, figyelj Rá, Nézz gyakran a szemébe!
Boldog Valentin Napot! :)
Így neveztem el a következő szoknyát, mert készült hasonló elgondolás alapján egy ruha is.
A kedvenc anyagom ez a narancssárga. Üde, friss, nyárias szín, mégsem rikít messziről. Így egy darabját sem hagytam kárba veszni (söt, most jutott eszembe még egy ötlet a maradék ici-pici darabok felhasználására. Alig várom a reggelt, hogy az ötletmegvalósítás indulhasson).
Az indulás a szokásos: Ülök szemben az anyaggal és szugerálom, várom az ihletet. És az ihlet jön. Van az a ruha. Még egyre tuti nem elég az anyag, és amúgy is. Alkalmi ruhából nem kell sok, nem vagyok az a parti arc. Viszont egy szép nyári szoknya igen csak jól jön. Legyen!
Marad a fehér derékrész. Elő a hímzésmintákkal. A könyvben az első minták szögletesek. Nem, nekem valami lágyabb motívum kell egy lágyesésű szoknyához! Kerek formákra vágyom :-) Lapozok tovább és már majdnem elkeseredem, amikor is megakad a szemem az igazin. Annyira tuti, hogy ez díszíti majd a nagytesót is.
Derékrész kiszab, minta megrajzol. Hímzés start. A lelkesedés nagy és szerencsére türelmetlen vagyok, így minden szabad percemben hímzek. Szükséges is. Egy minta rész kihímzése körülbelül 1,5 óra. Gyors fejszámolás: sose lesz kész :-(
De győztem, és kész lett!
Íme:
Modell: Otti Bolglárka
A képeket készítette: Boross Zoltán
Mit gondoltok, fel lehet azért dobni valamivel azt a szürkeséget?
Szerintem Editnek a feladat megoldása remekül sikerült :-)
Mint azt Sárköz történetéből megtudhatjuk a Duna szabályozásával ezen a tájon megszűntek a mocsarak és helyüket igen termékeny talaj foglalta el. Így Sárköz gazdag régióvá vált.
Ezt az öltözék is mutatta. A sárköziek szerettek divatozni és ruháikon megmutatni vagyonukat.
A nők és férfiak egyaránt öltözködtek. Volt férfiak között is olyan, aki akár napjában ötször átöltözött, de minimum cserélt valamit öltözékén.
A női viselet az 1870-es évektől kezdve az ország egyik legpompásabb viselete, (Lehet ezért is szeretem annyira :-) ) és ma is megcsodálják.
Itt nem volt gond, ha lány születik a családba. Sőt! A lányok öltözékén keresztül mutogatták, hogy mennyire vagyonos a család.
Az öltözék nem csak a család vagyon helyzetét láttatta, de a lány illetve asszony családi állapotáról is tájékoztatta a kérők sorát.
A fejdíszek alapján tudni lehetett, szabad-e még a préda. A lányok fejdíszei a következők voltak:
Párta: Az 1880-as évekig divatban lévő tülök pártát a 3 részes bársony váltotta föl. Az első világháború után a hajukat a homlok felett cukros vízzel megerősítve cakkosra, hullámosra bodorították ás bársonyszalaggal fogták le.
A lányok is hordhattak kendőt, de a hátul lévő csücsköt nem kötötték le, úgy mint az asszonyok.
Aztán a lány megkapta a menyasszonyi mirtuszkoszorút.
Az első gyermek megszületéséig kontypántlikával borított főkötőt hordtak, amit bíborral tekertek be. Majd a gyermek megszületése után letették a bíbort.
A szoknyából a viselője korára lehetett következtetni. Legszínesebben a fiatalok öltözködtek. A divatszín a piros volt, ami 40 éves kor körül elmaradt, helyette a sötétzöld, barna és bordó lett az uralkodó. Ahogy az asszony idősödött, úgy hagyta el a színeket és a díszeket, lett a ruhája egyre sötétebb.
A szoknyák selyemből és bársonyból készültek és igen díszesek voltak. A szoknyák anyagát Lyonból, Bécsből hozatták, a díszeket pedig Saint-Étienne-ből. A lányok egy évben legalább hat alkalommal kaptak új ruhát.
A díszes felső szoknyát hangsúlyozta az alá vett 4-8 keményített rokolya is. Ez biztosított a sárközi lányok, asszonyok ringó járását (“riszálom így is, úgy is” :-), és kerekségét. Minél kerekebb volt a faruk, annál büszkébben ringatták.
A szoknyák elé kötényt kötöttek. Blúzuk a röpike. Vállukat kendő borította, ami gyári selyemből vagy gyapjúfonalból készült. Csak Sárközre jellemző ezen kendők rétegzése. Egyszerre 3-4 kendőt is magukra terítettek. Télen ködmönt húztak.
Nyakukat gyönggyel díszítették. Lábokra bütykös harisnyát és papucsot húztak.
Elengedhetetlen ruhadarabja volt a sárközi nőknek a szoknya és kötény elé kötött, vagy a karra terített multifunkcionális szőttes abrosz. Használták teherhordásra, esőben pedig köpenyként védte viselőjét az eső elől. Na és vajon még mire volt jó?
Kommentben várjuk az ötleteket! Lássuk, vagyunk-e olyan kreatívak, mint ősanyáink! Mi tudunk még egy tutit, eltaláljátok? Egy hét múlva lerántjuk a leplet, vagy az abroszt?
És néhány darab a saját gyűjteményből:
Nézzük meg, miket díszítettek a sárköziek hímzéssel!
Valószínűleg először a halotti vánkosok díszítésére kezdték használni. Ezeket barnára vagy sötétzöldre fakult gyapjú-, ún. szőrfonállal hímezték ki. Gránátalmákat vagy tulipánokat helyeztek egymás mellé. Három sorba hímezték a párnára a mintát. A többi tájon elterjedttel ellentétben, a Sárközben a két perem kapott nagyobb hangsúlyt. A virágok kitöltéséhez hamis laposöltéseket, kontúrozásukhoz láncöltést használtak. A minták közti tér kitöltéséhez láncöltéssel hímzett kacskairngókat használtak.
Az eljegyzéskor (elkendőzés, kézfogó) a vőlegény gyűrűt és csókpénzt adott választottjának. A menyasszony egy jegykendőt adott át a vőlegénynek, melyet ő maga szőtt és hímzett ki. Később a vőlegény kapott egy hímzett szalagot is, amelyet az esküvő napjáig hordott a mellére tűzve.
A jegykendő len- vagy kendervászonból készült. A hímzéshez selyem-, szőr- vagy gyapjúfonalat, esetleg pamutot használtak. A minták készítéséhez vagy egyszínű drapp fonalat használtak, vagy meghatározott szín-összeállításokat. Ez volt a gyakoribb. Három féle kombináció létezett: kék - sárga - vörös, kék - vörös - zöld, drapp - barna. A motívumokat sötét színnel keretezték.
A minták szabadrajzú, vaskos motívumok voltak, amelyek jól elkülöníthető csoportokat alkottak. Általában a kendő négy sarkában, az oldalak felezőiben és középen volt egy-egy csoport.
Az esküvő és az első gyermek születése közti időszakban tekerődző menyecskének hívták a fiatal nőket. A név ötletét a viseletük adta. A fejükön bíbort viseltek, ami finom, fehér vászonból készült. Ezt a vásznat szintén bíbornak nevezték. A fejdísz 1 - 1,5 m hosszú és 20 -30 cm széles volt. Egyik végét tűkkel a fejre erősítették, oldalt leeresztették, áll alatt elhúzták, majd kétszer, háromszor körülcsavarták, redősen körültekerték a fejen.
A bíbornak a két végét hímezték ki selyemmel vagy szőrpamuttal. Ez s Bíborvég hímzés. Extra elemként külön vászondarabot is hímezhettek ki ezüst vagy aranyszállal és a bíborhoz tűzhették.
A hímzések nehezek, tömöttek. A sárközi asszonyok szerettek díszíteni. :) Hogy minél jobban kitölthessék a teret, inkább mértani alakokat használtak, mint virágokat. A dús mintának gyakorlati oldala is volt. A könnyű szövet vége nehézzé vált, így nem lebegtette a szél.
Kék, vörös és zöld színeket használtak a minták kitöltésére. Arany és ezüst szálakkal is ékesítették a munkájukat. A kontúr fekete volt.
Egy kis ízelítő:
Forrás: Andrásfalvy Bertalan - Németh Pálné: Sárközi hímzések régen és ma
Na jó, nem, de egy blog bejegyzésben igen. :)
http://holgypilota.blog.hu/2015/07/16/vitorlazorepulo_europa_bajnoksag_ocsenyben
Idén Őcsényben rendezték meg a Vitorlázórepülő Európa Bajnokságot. A megnyitójára Ági a saját alkotásában érkezett. A képen sárközi színes hímzéssel díszített szoknya derékrésze látható. A szoknyát egészben később mutatjuk meg. :)
Öt település alkotja: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Báta.
A terület fő folyójáról, a Sárvízről kapta nevét. A folyó a Bakony lábánál eredt és a Bátánál ömlött a Dunába, ami akkoriban össze-vissza kanyargott. A folyók iszapot raktak le. Egy hatalmas sártenger volt a környék.
Ezen a mocsaras vidéken azonban már a neolitikumban is telepedtek le emberek a hegyek lábainál és a régi Sárvíz partján.
A bronzkorban az emberek beljebb merészkedtek a mocsárba és minden kiemelkedő terület lakottá vált.
Az első ismert nép a kelta. Majd a rómaik térhódításával a vidék egyre fontosabbá vált. Az itt húzódó főút is Rómába vezetett (Eszéktől Óbuda érintésével). A gazdaság dübörgött.
A rómaiak után nomádok következtek a sorban. Majd a honfoglaló Őseink a mocsarak védelmében élő szláv törzsre bukkantak.
A honfoglaló Megyer törzs területének legdélibb csücske volt Sárköz. Aztán itt kaptak helyet a besenyők, akik a 12. századra összeolvadtak az itt élő magyarsággal.
A pogánylázadások után a területet egyházi adománybirtokként a pécsváradi, szekszárdi és a bátai apátság kapta meg.
A középkori sárközben a halászat volt a legfontosabb. De fejlett volt a vadászat. Az állattartás is jelentős volt. Főként lovat, szarvasmarhát és sertést tartottak. A földművelés Sárköz peremterületein fejlődött. A szekszárdi hegyekben pedig szőlőt telepítettek.
A török hódoltság alatt a lakosság elszegényedett.
Az 1855-és 72 kettő közötti védgát építéséig az áradásoktól függött a települések élete. De a gát megépülése után az eltűnő nádasok, vadvizek helyét legelők, rétek veszik át. Ezeket a kiváló termőképességű területeket művelés alá vonták. A lakosság jómódban élt. Ezt a jómódot tükrözi a méltán híres sárközi népviselet, amiről a következő bejegyzésben olvashattok.
Még mindig a talpnál, bokánál tartunk. Hosszú téma, de megéri foglalkozni vele. Még hosszú évekig kell hogy működjön rendesen, fájdalom nélkül.
Lúdtalp, bokasüllyedés, bütyök….
A legfontosabb a megelőzés. A civilizációs ártalmak hatnak. Próbáljunk visszatérni a természethez néha. Járjunk egyenletlen talajon mezítláb (Kopaszi gát, Mezítlábas park - Tabajd, én személy szerint imádom mindegyiket). De a lakásban is megoldható kis leleményességgel. Párnahuzatot töltsünk meg különböző töltelékkel. Gesztenye, meggymag, só. A régről ismert babzsák is jöhet, és ami még csak eszünkbe jut.(Az ötleteket kommentben megoszthatjátok mindenkivel. Na, ki tud többet?:-) ) Sétáljunk, álljunk rajtuk. Akár mosogatás, házimunka közben is, így még külön időt sem “rabol”.
Tv nézés, vagy irodai munka közben pedig egy kis torna
Ülve
Állva
Végén rázzuk meg a lábainkat
Ui.: a tornák általános edzések a lábnak, természetesen a legjobb minden esetben a személyre szabott torna
ha bármiféle sérülésünk van, kérjük ki szakember (orvos, gyógytornász) véleményét, mielőtt tornázni kezdünk
Ki gondolná, hogy a helyes járás alapja a helyes testtartás? Mindenki.
Korábban már volt szó a helyes tükörképünkről, a talpakon történő helyes súlyelosztásról.
Most gyakorlatban nézzük meg a helyes állást és járást.
Állás:
Ismétlés a tudás anyja, kezdjük lentről
Járás:
A járás alapegysége egy lépésciklus, ami két lépésből áll. Azaz az egyik láb sarokérintésétől ugyanazon láb ismételt sarokérintéséig tart.
A lépésciklus hossza 70-82 cm.
Lépés hossz: 37-45 cm
lépés szélesség: 5-10 cm
A lépéscikluson belül megkülönböztetünk támaszkodási és lengési fázist. Ezek ritmikusan követik egymást.
Nagyvonalakban: leér a jobb sarok, átgördül, elrugaszkodik, leng (közben a bal láb van támaszfázisban és tart minket), majd ismét leér sarok.
Járás közben a felső testünk enyhe csavarodó mozgást végez, karjaink pedig az ellenoldali lábbal szinkronban lengenek.
Egy szónak is száz a vége, ha már helyesen tarjuk magunkat, járjunk könnyedén. Figyeljünk a járás fázisaira, ritmusára. Hagyjuk a felsőtestet és a karokat is mozogni.
A helyes járás tanulható! Ha bővebben érdekel, kérdezhetsz itt, vagy Facebook oldalunkon (facebook.com/egyediruha)!
Még mindig én, a talp beszélek! Ott tartottam, hogy én cipelem és tartom a súlyotokat. Ehhez a természettől két ívet, boltozatot kaptam: egy hosszantit és egy keresztet. Ha nagy a terhelés és nincs edzés, lesüllyednek a boltozatok. A legismertebb elváltozás a lúdtalp. Hangosan gágogok, halljátok?
Ha igen, felnőtt korban az első a betét viselése. Aztán járjatok rajtam helyesen. Ennek szentelünk majd egy külön fejezetet a tornával együtt. És amit már ma minden hölgy szívesen elkezd: masszázs és lábfürdő. Esti program a párunkkal: egy 10 perces lábfürdő, mely során az egyik lavórba meleg, a másikba hideg vizet töltünk, és váltva, hol egyikbe, hol másikba helyezzük a lábunkat. Majd az est fénypontja következik, talpmasszázs. De legyünk hálásak, és mi is masszaírozzuk meg párunk talpát. Az egész talpat masszírozzuk át, főleg az íveket. És hogy hogy végződik a masszázs? Hölgyeim az csak rajtatok áll, én a talp már jól érzem magam :-).
